Amikor bejött itthonra is az online marketing, és hirtelen rengeteg guru,vagy magát gurunak mondó marketinges “szakember” lepte el a piacot, én is tökre belelkesültem… Szinte az összes hírlevélre feliratkoztam, olvastam a blogokat, és próbáltam a körmös szakmára ráhúzni az ingyenes tanulmányok példáit.  Szinte mindegyik hírlevél végén ott volt, hogy ne lustálkodjak, azonnal valósítsam meg a feladatokat! Na igen… Csak épp nem értettem, mit is kéne nekem csinálni. Merthogy ilyenek voltak a feladatok: Kommunikálj a célközönségeddel! Használj megfelelő csalimondatokat! Végezz piackutatást!
Na igen…  De hát nem tudom, hogyan tegyem. És itt jön a képbe a csel: “Hát sok pízér megmondom én!”
Ha lenne sok pénzem, akkor viszont azt nem egy tanácsadóra költeném, hanem több körmös cuccra, vagy még szebb üzletberendezésre… Vagy egyszerűen elmennék belőle nyaralni valami különleges helyre.
Persze tudják ezek a marketingesek, hogy nekem ilyen ellenvetésem van, és erre is meg van a válasz: “ha nincs bevételed, akkor legalább marketingezz, hogy jöjjenek a vevők!”
Csak, ha nincs zsé… Akkor nincs semmi. A nincsből baromi nehéz bármit is csinálni… Mert pl bejön a vendég, és azt mondja, hogy xy szolgáltatást szeretne… Ha nekem nincs, akkor az esetek többségében egy vadidegent nem tudok rábeszélni másra… Hiszen ha valaki piros kalapot keres, nem fog kék zoknit venni… Vagy mégis?
Bízva a marketing erejében, tovább figyeltem a hírleveleket, blogokat… És akkor megjelent a legújabb trend: csinálj videót, ahol a leírt szöveget inkább elmeséled. Hát, kövezzenek meg, de inkább olvasok… Én sem vagyok matyóhímzés (darálok, motyogok, stb), de ennyi beszédhibás, irritáló hangszínű és rosszul hangsúlyozó önjelölt főszereplőt ritkán láttam. A folyamatos ő-zés akár még feledhető is…
De ezen kívül még ott a látvány is! Kedvencem az egyik videó, ahol lelkes hősünk 20 percen át beszél egy kopott tapétájú panelfal előtt álló, sárgászöld, kb 10 évvel ezelőtti divatot idéző bőrkanapén ülve. Ő, aki üzleteket futtat fel…
Emberünk haja tüskésre zselézve, ami kb 17 éves korában még jó is, de a fazon mára inkább 30. És persze kb 30 kilóval több is, mint 17 évesen. Az inge pedig… T minőságibb darabokat válogat össze magának hétköznapra…
Tudom, szakmai ártalom, hogy másképp nézem a divatot, és mást jelent a jólápoltság, mint az átlagnak, de ez a pasas pont azt próbálja magyarázni, hogy kevés pénzből hogy leszel jól menő üzletember… Namost, a menőségnek férfikörökben csak pár ismérve van: minőségi ruha, jelenlegi divat szerinti frizura, és egy jó óra. Nem kell, hogy Breitling legyen (bár úgy tényleg hiteles lenne), elég egy Doxa, vagy Tissot vagy egy Zeppelin is.  Csak mutassuk is már, hogy úgy adunk tanácsot, hogy magunkat már felfuttattuk…

Szóval elég szerencsétlen ez a videózós dolog…
Ott a kövérkés fazon, lepukkant környezetben, lepukkant külsővel… És arról regél, hogy  milliós üzlethez segít… Te hinnél neki?