Tetszős
Az egyik fatshion (igen, a fat+fashion összerakva) blogban a csaj folyton az evans oldaláról vásárol, hát körbenéztem, találnék-e magamnak izgi cuccokat.
Nos, találtam. Némi böngészés után a 30.000.-es határt húztam meg magamnak, ezek férnek bele:
![]()
A farmer akciósos, 5 fonttal kevesebbe kerül, mint a listaára, így még csábítóbb :D
Tetszik a színe, a kép alapján a fazonja is. Aki megvette, és írt róla értékelést, az dícsérte, leginkább a színét-anyagát. Amit még hozzátettek, hogy túl hosszú. Nos, szerintem az nem baj, legalábbis nekem tetszik az a farmer, ami szűk, és bokánál kicsit megrogy. Másrészt magassarkú cipőnél szerintem meg tök előny, hogy nem bokavillantózik benne az ember gyereke :D
![]()
A barackszínű térdgatya azért tetszett meg nagyon, mert végre színes nadrágokat is látni. Elvileg térd alá ér, ami nekem pont a legjobb lenne. Na és persze a 10 fontos ára (kb 3500.- Ft) is ott kampányol mellette :)
![]()
Rozsdaszínű háremgatya: Pont mire itthon már mindenkinek van, addigra tetszik meg :) Mondjuk az itthoni virágmintás pizsamagatya fazontól eltérően ez nekem inkább elegáns, edzőcipővel pl nem tudnám elképzelni, de még lapossarkú szandival sem. Ehhez valami brutálmagas, platformos cipő kell, csillogó flitteres felsővel :D Na jó, esetleh egy nem annyira brutálmagas magassarkú, fehér top, meg a cipővel egyező színű dzseki vagy kardigán. Kár, hogy nincs más színekben is…
![]()
És ha már ennyi gatyát összeválogattam, akkor jöjjön egy dzseki is. Ezt a fazont híjják motorosnak, szerintem pedig annyira nem is. Nem mintha nem lenne dzsekim, de ez a szín az, amire mostanában táska és cipőügyben is rá vagyok kattanva. Mindhárom nadrághoz el tudnám képzelni, és mivel akciósan 30 font (kb 10.500.- Ft), rendesen el is gondolkodtam rajta. Nagyon dícsérik, hogy nem is műbőrnek néz ki, egy valaki írta, hogy nem lélegzik úgy, mint egy igazi bőr (míly meglepő, LOL), és ezért könnyen bele lehet izzadni.
Nos, ennyi a 30e. Itthon nem tudom, tudnék-e venni ennyi cuccot ebből az összegből. Szerintem nem.
Persze még voltak cipők is, meg ékszerek is, amik nagyon tetszettek, de tuti, hogy az apróságokból még ugyanennyiért simán tudnék válogatni, másrészt én olyan hülye vagyok, hogy cipőt csak úgy vagyok hajlandó megvenni, ha felpróbálhatom előtte. Mert van egy csomó, ami képen gecijól néz ki, de egyrészt csalódás, mikor meglátod élőben, másrészt pedig pont az a fél centi hiányzik innen-onnan. Az sem mindegy, egy magassarkúnál pl, hogy mennyire stabil a sarka. Lehet, ez egy 50-60 kilós csajszit annyira nem érdeklő gond, az én száz kilómmal viszont igenis érdekes, amikor a cipő elkezd tátogni (a sarka járás közben előre-hátra mozog).
Akit érdekel az evans, katt ide :) JAhh, és nem meglepődni, 34es ruha nincs a kínálatban… 42es a legkisebb :D
Jó válogatást!

Streetstyle
Mindig nézegetem a sztítsztájlos blogokat, és puffogok, hogy dagicsaj miért nincs fotózva. Azt hiszem, ez egy hiánypótló kép, tessék, itt vagyok én, az utcán :)

Ruha, térdnadrág: VargaÁgi
Táska: turkáló
Cipő: Deichmann
Napszemüveg: Ázsia center
Fülbevaló: saját gyártmány, T által fogott cápa fogából
Meg persze egy körmöscuccokkal teli papírtáska :
Antipatikus marketinges
Amikor bejött itthonra is az online marketing, és hirtelen rengeteg guru,vagy magát gurunak mondó marketinges “szakember” lepte el a piacot, én is tökre belelkesültem… Szinte az összes hírlevélre feliratkoztam, olvastam a blogokat, és próbáltam a körmös szakmára ráhúzni az ingyenes tanulmányok példáit. Szinte mindegyik hírlevél végén ott volt, hogy ne lustálkodjak, azonnal valósítsam meg a feladatokat! Na igen… Csak épp nem értettem, mit is kéne nekem csinálni. Merthogy ilyenek voltak a feladatok: Kommunikálj a célközönségeddel! Használj megfelelő csalimondatokat! Végezz piackutatást!
Na igen… De hát nem tudom, hogyan tegyem. És itt jön a képbe a csel: “Hát sok pízér megmondom én!”
Ha lenne sok pénzem, akkor viszont azt nem egy tanácsadóra költeném, hanem több körmös cuccra, vagy még szebb üzletberendezésre… Vagy egyszerűen elmennék belőle nyaralni valami különleges helyre.
Persze tudják ezek a marketingesek, hogy nekem ilyen ellenvetésem van, és erre is meg van a válasz: “ha nincs bevételed, akkor legalább marketingezz, hogy jöjjenek a vevők!”
Csak, ha nincs zsé… Akkor nincs semmi. A nincsből baromi nehéz bármit is csinálni… Mert pl bejön a vendég, és azt mondja, hogy xy szolgáltatást szeretne… Ha nekem nincs, akkor az esetek többségében egy vadidegent nem tudok rábeszélni másra… Hiszen ha valaki piros kalapot keres, nem fog kék zoknit venni… Vagy mégis?
Bízva a marketing erejében, tovább figyeltem a hírleveleket, blogokat… És akkor megjelent a legújabb trend: csinálj videót, ahol a leírt szöveget inkább elmeséled. Hát, kövezzenek meg, de inkább olvasok… Én sem vagyok matyóhímzés (darálok, motyogok, stb), de ennyi beszédhibás, irritáló hangszínű és rosszul hangsúlyozó önjelölt főszereplőt ritkán láttam. A folyamatos ő-zés akár még feledhető is…
De ezen kívül még ott a látvány is! Kedvencem az egyik videó, ahol lelkes hősünk 20 percen át beszél egy kopott tapétájú panelfal előtt álló, sárgászöld, kb 10 évvel ezelőtti divatot idéző bőrkanapén ülve. Ő, aki üzleteket futtat fel…
Emberünk haja tüskésre zselézve, ami kb 17 éves korában még jó is, de a fazon mára inkább 30. És persze kb 30 kilóval több is, mint 17 évesen. Az inge pedig… T minőságibb darabokat válogat össze magának hétköznapra…
Tudom, szakmai ártalom, hogy másképp nézem a divatot, és mást jelent a jólápoltság, mint az átlagnak, de ez a pasas pont azt próbálja magyarázni, hogy kevés pénzből hogy leszel jól menő üzletember… Namost, a menőségnek férfikörökben csak pár ismérve van: minőségi ruha, jelenlegi divat szerinti frizura, és egy jó óra. Nem kell, hogy Breitling legyen (bár úgy tényleg hiteles lenne), elég egy Doxa, vagy Tissot vagy egy Zeppelin is. Csak mutassuk is már, hogy úgy adunk tanácsot, hogy magunkat már felfuttattuk…
Szóval elég szerencsétlen ez a videózós dolog…
Ott a kövérkés fazon, lepukkant környezetben, lepukkant külsővel… És arról regél, hogy milliós üzlethez segít… Te hinnél neki?

