Vicces? Nekem nem :(
A fogorvosnál ülve kiposztoltam fészbúkra, hoyg elég bizarr élmény, hogy ki tudom dugni a fogaim között a nyelvem. Megdöbbentő volt, hogy régi ismerősök, még ha poén szintjén is, rögtön azzal jöttek, hogy valaki (T) megvert?
NAgyon felhúztam magam rajta…
Hogy meri bárki is feltételezni, hogy T olyat tenne, amivel bárilyen fájdalmat okozna nekem? Hogy meri bárki is megvádolni a páromat fizikai erőszakkal, akár poén szintjén is???
Miért mindenkinek a megverés jut eszébe rögtön, és nem az, hoyg épp fogorvosnál ülök, és a) unatkozom b) fosok, és figyelemelterelésből infókat osztok meg a néppel, c) vicces a dolog, és meg akarom osztani másokkal is…
Nagyon felsúlt ez az egész, még ha az illetők viccnek is szánták… Aki ismer minket, az elmondhatja, hogy T milyen szeretettel néz rám, ér hozzám… Ő az, aki mellett le akarom élni az életem, mert mind fizikailag, mind lelkileg, mind mentálisan, és igen, anyagilag is biztonságban érzem magam vele. Hogy merészel bárki poénból is belerondítani a lelki nyugalmunkba???
T-t is nagyon megviselte, nem csak engem… Nem épp az a típus, akinek a hátán fát lehet vágni, de a 10 év alatt sosem használta a testi erejét ellenem.. Azért is vagyok mellette, mert ő az, akivel mindent meg tudok beszélni, ő az, akivel nem kell veszekedni, mert a vitáink is élvezetesek, észérveken alapszanak, és nem mennek át anyázásba…
Ő az, aki először eszembe jut, ha valami olyan történik velem, amit meg szeretnék osztani…
A szeretőm, a szerelmem, a kedvesem, ő a legjobb barátom, a férjem… És sosem bántana, semmilyen körülmények között sem… Ahogy én se bántanám őt, és nem hergelném fel annyira, hogy ütnie kelljen…
A feldúltság már elmúlt, igazából értetlen szomorúság van csak bennem, hogy az ismerőseim ennyire nem ismernek minket??? Ennyire felületesek az emberek???
Nem értem…
:(
Asszem aktuális :D

Fotó: Google
Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye-
de reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!
(Szabó Lőrinc)
Hajacs
Ilyen hajam lesz. Csak szőkében, és az egyik oldalon felnyírva. De ilyen lesz, pont ilyen :D
Már csak fogynom kell hozzá úgy 50 kilót, és ázsiai pofacsontok, meg szem kell csak hozzá. Mit nekem!

Forrás: Zac-Fashion
Hálószoba
Jajj, ez de tetszik!

Valami ilyesmit képzelek el magunknak. Tnek is bejön :D
Pisztráng Panni meg a halpiac
Ma reggel elmentünk felfedezni a Budaörsi halpiacot. A fészbúkos adatlapjukon annyira guszta képek vannak, hogy csak na, muszáj volt meglátogatni őket! Nápoly óta vágyok a kagylóra, el is határoztuk, hogy majd azt is veszünk. Meg valami halfilét, azt majd T csinálja meg…
Szal, kocsiba be, Budaörsre ki. Nagyon könnyen megtaláltuk az üzletet. Mondjuk a piac név az nagyzolás, egy darab boltról van szó. Jójó, ez a nagyker mintaboltja tulajdonképpen, szal a háttér akár még piac nagyságú is lehet :P Elsőre kicsit meglepődtem, mert valami nemtudommire számítottam. Az biztos, hogy sokkal kisebb, és sokkal tisztább a hely, mint amit elképzeltem.
A hűtőpultban többféle halacs, meg rákocska feküdt, a mélyhűtőben kagylótól kezdve tintahalig mindenféle tengeri kütyü mosolygott ránk, a kirakatban különleges sók, fűszerek, mártások, a bolt közepén pedig a halételekhez illő borok, valamint szakácskönyvek kínálgatták magukat. Összhatásában nagyon kellemes kis üzlet!
Mivel minden halat tudok kívülről, hogy néz ki, ezért a pultban mosolygók közül ráböktem az egyikre, hogy abból is vegyünk. Pisztráng vót a lelkem :D
Jamie Oliver egyik szakácskönyvéből lestem ki hozzá receptet, amit eddig elegendő mennyiségű só híján sosem sikerült megcsinálni… Na de most! Pár kiló sóval, mindenféle zöldfűszerrel, meg a köretnek szánt gombafejekkel felszerelkezve érkeztünk haza.
A halacs szépen ki volt pucolva, megtisztítva, így nekünk az ellenőrzésen és a leöblítésen kívül nem volt vele dolgunk. Pirospont a PLP Seafoodnak!
A hozzávalók:
halacs
rozmaring
petrezselyem
zellerszár
fokhagyma
lime
só

A halacs elkészítése a végtelenségig egyszerű. Begyújtunk a sütőbe, majd kb 2 centi vastagon sót öntünk egy mélyebb sütőedénybe. A mindenféle zöld jóval feszesre tömjük Pisztráng Panni pociját, ráfektetjük a sóágyra, majd újabb 2 centi vastag sóréteggel borítjuk. Nekem ehhez az akcióhoz 2 kg só kellett. Amúgy minél durvább szemű a só, annál jobb! A sóréteg tetejét megspricceljük vízzel, hogy egy kérget alkosson.
Középső rácson, nagy lángon sütjük meg, fél kilónként kb 10 percet szánjunk rá. Ha ez letelt, akkor sütőből ki, és még negyed órát hagyni, hogy párolódjon a sókéregben.
Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy feltörjük a kérget, óvatosan, hogy a halacs bőre ne sérüljön meg, majd jóóól meg kell enni, menetközben lime-lével locsolgatva a falatokat.
Én a halakkal egyelőre barátkozós státuszban vagyok, de T nagyon szereti, így Pisztráng Panni az ő tányérjára került, és én meg jól beleettem.
Az alsó fele kicsit sósabb lett, nekem az a rész jobban ízlett, és arra is rájöttünk, hogy a fűszeres részt kell nekem enni, annak nincs halíze. Ugye, a hülye előítéleteim… Fura, mert minden falatnál várom, hogy rossz legyen, de igazából nem az… Meg kell tanulnom úgy halat enni, hogy ne azt várjam, mikor lesz már undi az íze :)
Köretnek T specialitása, sajttal töltött gombafejek készültek.
Hozzávalók:
gombafejek
tejföl
sajtok (mozarella + füstölt sajt, de szerintem akármi lehet)
bazsalikom
kicsi só
A gombákból kiszedjük a törzset, tepsibe sorakoztatjuk őket. A sajtokat lereszeljük, majd kevés tejföllel összekeverjük. Bazsalikommal, sóval ízesítjük, majd a gombafejek közepébe töltjük. Előmelegített sütőben, a gombákok méretétől függően 20-30 perc alatt készre sütjük.
Tökéletes rízs mellé husi helyett, vagy hús mellé köretnek!
És aki kíváncsi, mi lett a végeredmény, az most figyeljen!

Kicsit várom a tavaszt :)
A nagykabát felöltőt vált ki,
Kis ibolyát viselhet bárki,
Aszfaltbetyár körútra indul,
Nebuló pitykékkel mulat -
Csak engem nem tudott megszállni
Egy csöpp tavaszi hangulat,
Pedig ez nem szép, nem is illik,
Mert egy időben tudniillik
Lírai lantot vertem én.
Zöldellt a rügy, zöldellt a vers is,
A lelkem láng volt és remény,
Zöldell a rügy, zöldell a vers is,
Fejet fájdít most is a verklis,
Én lettem fáradt, én kopott,
A hangulatom is lopott,
A lány helyett téma felöltő:
Letörik a lírai költő…
(Ady Endre)
Pudingeldugós pomogácsok, meg a gubatorta
Kati barátnőméknél ettünk egyszer mákosguba-tortát. Azóta itthon is kellet gyártani, és T hazaérkezős kívánsága is ez volt. Rendesen vettem kifliket, szárítottam őket, meg minden, a többi hozzávaló volt itthon. Legalábbis azt hittem, hogy pudingporból van még itthon kettő. Ha volt is, a pomogácsok baromira eldugták. Persze ez csak akkor derült ki, amikor már a tej felforrt, és nekem keverni kellett volna.
Szóval pudingpor sehol, kezdeti pánik uralkodna, amikor eszembe jutott, hogy vaze, minek van cukrász végzettségem, ha még egy pudingot sem tudok összerakni pudingpor nélkül??? Tojás van itthon, liszt van, vaníliás cukor van, akkor?
Jelentem, finomabb, lágyabb íze lett, mint a gyárinak. Soha többet nem veszek pudingport!
A recept:
1l tej forrni feltéve
1 dl hideg tej
3 tojássárga
ízlés szerint cukor
3 púpos evőkanál liszt
4 csomag vaníliáscukor
Amíg a tejet felforralom, kezelésbe veszem a tojássárgákat is. Habüstbe teszem (amibe belefér majd az 1 l tej is!), hozzászórom a cukrokat, majd gépi habverővel nekiesek. Egész addig kell habosítani, míg ki nem világosodik. Ha ez megvan, hozzáöntöm az 1 dl hideg tejet, elkeverem, majd szépen összedolgozom a liszttel is.
Amikor a tej felforrt, nagyon lassan, vékony sugárban öntöm a tojásos masszához, amit folyamatosan keverek. Ha szépen összedolgoztam, akkor visszaborítom a tejforraló edénybe, és egész addig főzöm lassú tűzön, amíg fel nem forr. Fontos, hogy folyamatosan kevergetni kell, oda ne égjen. Ha már jönnek a kráterek, levesszük a tűzről, és akár formába öntjük, akár poharakba, akár torta tetejére, mindent ugyanúgy kell vele csinálni, mint a gyári pudinggal.
Katitól tanult mákosguba-torta:
Kerek tortaformába lenyomkodom a mákosgubát, a tetejére öntöm a pudingot. Ha megszilárdult, akkor kiveszem a formából, és tortaként szeletelve tálalom.
Kriszta kiegészítése: forró meggy, meg egy kis tejszínhab nem árthat neki :)
Fotó talán lesz róla, ha megtalálom a gép akksitöltőjének a zsinórját. Pfff…








