Lett egy cicánk. Nem, nem kinőtt a földből, hanem hozzánk került. Megtalált minket.

Az eredeti neve Süti, de nálunk nem hallgat rá. Nagyon hangosan tud dorombolni, kis helikoptermacska :) Még sokmindentől fél, néha egy-egy új zajtól megugrik, de egyébként bátor, érdeklődő kis jószág.
Ami nagyon fura, hogy eddig az összes állatunk önetető üzemmódra volt kapcsolva, őkelme viszont addig eszik, amíg lát, így bizony be kell szabályozni a kajamennyiséget, ami elé kerül. Aztán persze az is elhet, hogy a tép, amit adtam neki, túlságosan finomnak bizonyult, és azért nyomta be egyszerre. Majd egy nagyobb szeművel még próbát teszünk, aztán eldől, hogy hogyan is lesz etetve…

Óhatatlanul is összehasonlítom Kuplunggal, és mindig rájövök, mennyire más személyiség a kettő… A helikoptermacska annyira kis bumfordi még :) Valszeg elég hamar lett elválasztva, vagy nem volt jó a cicamama, de annyira kis bénán vadászik :) T felszerelte a legkisebb horgászbotját, a damilra rákötöttünk egy viszonylag nehéz műegeret, és így simán tudubk macskára horgászni… Nagyon vicces volt, ahogy eleinte bénázott a gyerek, most már egyre szebb mozdulatokkal, egyre ügyesebben ejti el az áldozatát.
Nevelésileg van még dolgunk vele, sok szabályt meg kell még tanulnia, pl azt, hogy a konyhapult meg az étkezőasztal tabu. Egyébként ahhoz képest, hogy egy hete van velünk a macs, tök sokmindent megtanult már. És nagyon érdekes volt, hoyg csórikám ma realizálta először azt, hogy biza ő itten van, hogy egyedül lesz hagyva. Hihetetlen döbbenet volt az arcán, amikor az ajtóban állva elbúcsúztam tőle…

A kép egyébként nem adja vissza a színét, sokkal világosabb ennél. Kb mint a sziámik zsemleszíne, csak neki a hasa teljesen fehér.

Jahh, és amit nagyon szeret: enni, bújócskázni (hasonló vehemenciával vetődik be apró lukakba, mint a híres Maru a dobozokba), szeret az ablakban ülni.

Cuki állat :D

Nemrégiben meséltem róla, hogy milyen ügyesen csináltam a használt törcsikből fürdőszobaszőnyeget.
Nos… Kimostam. Nem biztos, hogy a gépben kellett volna… Konkrétan szétszöszölődött, szálas lett, és undi. Cserébe viszont szép tiszta…
A másik, amit teljesen más technikával csináltam, még mindig csak félkész, de nem tudom, hogy egyáltalán befejezzem-e. Mondjuk nagyon hiányzik a fürdőszobából a szőnyeg, szal valszeg befejezem, de ha az sem bírja az első mosás után, akkor nemtom. Feladom, és inkább veszek egy bolyhosat készen, amit tuti elég bevágni a gépbe…

Bááááááááááááá.

Sok-sok év után új fodrász kezébe adtam a fejem. Nem bántam meg :)

Nagyon szép lett a színe, az az igazi gyerekhaj szőke. Persze meg van bolondítva csíkokkal, lila meg narancs van benne. Nagyon tetszett, hogy Attilának csak pár dolgot mondtam, és utána rábíztam magam, és a végeredmény tényleg olyasmi lett, mint amit gondoltam magamnak.
Ami nagyon fura volt, hogy milyen más a szalon, mint ahova eddig jártam. Sok fodrász dolgozott egyszerre, sok tanulóval. Érdekes volt, hogy nem csak velem foglalkoztak, mégis maximálisan figyeltek rám, mondhatni körbe voltam nyalogatva :D Hajmosásnál automatikus volt a fejmasszázs is, élvezkedtem rendesen :)
Maga a szalon tök modern, világos, a székek nagyok, kényelmesek, és ahogy néztem félszakmai szemmel, nagyon jó a munkaszervezés is, pörgősek a népek, a tanulók nagyon ügyesek, és amit még nagyon jó volt látni: minden vendégnek tök egészséges, szép haja volt!
Beiratkoztam vagy 4 alkalommal előre :D

A végeredmény:

Most már jobb kicsit, bár az előző panaszkodásom óta sok minden nem változott :) Talán csak túltettem magam a dolgokon. Szerencsém van ilyen téren,  nem kell nekem leszarom tabletta, anélkül is megy az ilyen :)
Leszarom tabletta helyett  most mindenféle kézműves dolgot használtam, meg új fodrásznál voltam, meg kevesebbet ültem a gép előtt. Hatásos volt :D

Több dolgot is csináltam, majd mindegyikről írok, addig is kis lista: gyöngyös-drótos ékszerek, használt törölközőkből készült fürdőszobaszőnyeg, ebből rögtön kétféle is, és ezeken kívül összeállítottam egy listát olyan kreatívkodásokról, amit mindenképpen meg szeretnék megcsinálni.  Nagyjából megvan a GKK-design felépítése is, ha már összegyűlt hozzá a fényépes DIY adatbázisom, meg a többi cuccom, akkor lassan annak is nekiülök. Anno egy netes ismerősöm tanácsolt valamit, amit ennek kapcsán igen jól tudok hasznosítani. És bár régóta nem beszéltem az illetővel, most már tudom, hogy mit kellett tőle megtanulnom. Ha esetleg olvassa, akkor köszi neki :)

Május 6án lesz egy verseny, azon indulok, és annak ellenére, hogy tudom, hogy nem leszek dobogón (ne kérdezzetek semmit, ez politika már :D), sokkal többet gyakoroltam már rá, mint eddig bármelyik másik versenyemre. A vicces, hogy igazából nem is maga a verseny izgat, hanem kihívásnak érzem az egészet. Hosszú, hegyes körmöt kell készíteni, körömágyhosszabbítással, a köröm végén díszítéssel. Ezzel még nincs is gond, de van még itt két dolog. Az egyik, hogy a mosolyvonalat (francia körmöknél a rózsaszín és a fehér határvonala) semmivel nem szabad eltakarni, a máik, ogy a versenyidő 2,5 óra. Ilyen típusú körmöket szalonban 3,5-4 óra alatt szoktam legyártani. Szóval nekem az a kihívás, hogy benne legyek időben, hogy teljesen be tudjam fejezni a körmöket ott a versenyen. Ami még szintén kihívás, az a kézi reszelés.  Mivel szalonban szinte csak géppel reszelek, teljesen el vagyok szokva tőle, szinte újra kellett tanulnom. Nagyon vicces volt, kb 5 gyakorlás kellett hozzá, hogy ne építsem túl vastagra a körmöket, és így kevesebbet kell már reszelnem kézzel.  A gyakorlás célja az volt, hogy 2 óra alatt elkészüljön mind a 10 köröm, tegnapra eljutottam odáig, hogy ugyan nem mindegyik körömre, de már a versenyen is használható díszítés felkerült.  És persze tele van hibával az egész. A vicces, hoyg szalonmunka során ezek annyira nem izgatnának, nem azért, mert beleszarok, hanem azért, mert ezek igazából olyan nüansznyi dolgok, amik nem befolyásolják a köröm tartósságát, sem az esztétikai értékét, szimplán annyi, hoyg pontlevonást jár érte. Sok vendégem nem érti, hogy mi a különbség a szalonkörmök és a versenykörmök között, és ilyenkor, amikor elmesélem nekik (esetleg ott a körmön meg is mutatom), akkor ki vannak akadva, hogy de hát ez már igazán szőrszálhasogatás, ne ezt nézzék a zsűritagok. Pedig a versenyek erről szólnak (értsd a hibakeresésről), és bizony, nem az lesz az első, aki a legszebbet csinálja, hanem az, aki a legkevesebbet hibázik. Vagy pedig az, aki a verseny támogatójának az embere… Valszeg ez valaki más lesz majd, nem én :D Mindenesetre érzem, hogy mennyit fejlődtem a felkészülés során, és jó volt nagyon végre kicsit extrább körmöket gyártani, mint amúgy… És igazából ez a lényege most ez az egésznek, persze, a verseny miatt is csinálom, de igazából maga a kihívás kedvéért, abban nem reménykedem, hogy lesz kupám :)

Vevő vagyok a receptekre, Sackától is lenyúltam egy kevert tészta receptjét. Felkerült a to do listára :D

Hozzávalók:
20 dkg porcukor
2 egész tojás
18 dkg vaj vagy 15 dkg zsír, ezeket habosra kevered
30 dkg liszt
1 sütőpor
13 evőkanál tej (nagy nagyi féle kanál)
1 citrom reszelt héja
vaniliás cukor izlés szerint
Szerintem hétvégén beszámolok róla, hogy sikerült :)

Kezdek megen szétesni. Foghatnám alkotói válságra, foghatnám a lustaságra, foghatnám bármi másra, de igazából csak annyi van, hogy elértem oda, hogy minden rutinná vált. Rutin a reggeli munkába indulás, rutin, hogy szinte az összes vendégemnek kicsi francia körmöt készítek, rutinszerűen nem alkotok…
Most kicsit a húsvét jó volt, a csajokkal is összeültünk, meg barátoknál is voltunk. Feltöltődés jessz.

Igazából az a bajom, hogy nem rendszerezem saját magamat. Igenis kéne csinálnom egy táblázatot, hogy mikor milyen feladatok várnak, és azt ki kéne lógatni a fejem elé. Igenis, minden nap kéne csinálnom legalább egy díszített tipet, minden héten kéne csinálnom valami kreatív dolgot, és minden hónapban el kéne menni valahova.

Frusztrál az is, hogy most már többedik tanfolyamomat le kellett mondanom, mert nem jött össze a létszám, és igazából nem is a pénz miatt, hanem a hülye egóm miatt. Hogy nem kell a tudásom… Hogy nem kíváncsiak arra, amit tudok.
Rohadtszar érzés. Főleg, hogyg közben meg látom, hogy milyen körmösök oktatnak technikai képzéseken… Hát egy párhuzamot nem tud megreszelni… Ennyire nem látják vajon a körmösök sem, hogy szakmailag mi a jó, kitől érdemes tanulni?  Elkeserítő…
Volt egy körmös fórum, ahol nagyon sokat segítettem régebben, de az az oldal is olyan fura lett… Egyre többször konfrontálódtam, míg végül úgy döntöttem, inkább beveszem a leszarom tablettát, és nem írok, nem segítek. És ennek következtében valahogy elfelejtettek a körmösök… Persze, ezerszer nyugodtabb így az életem, nem kellenek nekem ezek a felesleges harcok, csak ugyi, megen az egóm, meg a süllyesztő :)

Cserébe viszont a magánéletem most gyönyörű, T lassan egy hónapja itthon van, és boldogság még csak ránézni is, ahogy ül mellettem. Az, hogy esténként hozzá bújva tudok elaludni, hogy reggelente a motoszkálására kelek, a legjobb dolog ám a világon.  Az, hogy vannak olyan barátaim, akikkel nem nyűg együtt lenni, a másik jó dolog.

Az, hogy vannak dolgok, amiről le kell mondanom, pedig az agyamban, a szívemben ott kattog, az már nem olyan jó, de a természet okos, majd megoldja. Ha lehet, úgyis megkapom, amire vágyom, ha meg nem, akkor pedig úgy kell alakítanom az életem, hogy anélkül is teljes legyen.

Végülis nincs nagy gáz, csak rendszerezni kéne :)

Egy pár éve, hogy foglalkozok az év színével (köszönjük, Pantone), de igazából egyik sem volt annyira Krisztás, mint az idei, a Tangerine tango. A körmös blogomra írtam egy szösszenetet a színnel kapcsolatban (ha szeretnéd olvasni, katt ide), most csak egy képet szeretnék mutatni. Meg a hónap kérdését feltenni… Itthon miért nincsenek ilyen színű pipacsok??? Hihetetlen módon el tudnék viselni egy vödörnyit az asztalon (hogy aztán mákonyos álomba szenderüljek tőlük, hehe)

Van itt minden :) A bézs, a sárgabarack színkavalkádja (vagy inkább a pipacsé???), és mind pasztelles kicsit… Lehet, hogy a szőke haj ennyire befolyásoljon a színválasztásban? Vagy csak egyszerűen magaménak érzem ezt az egész trendi vonalat? Tudja fene, a lényeg, hogy holnap megyünk anyagot vásárolni, és szerintem ezek a színek lebegnek majd a szemem előtt :D

Kaptam visszajelzést, hogy tök cukik az illusztrációim, na de mégis, ez hogy néz ki élőben?
Gyártottam egy meghívót gyorsan, a hozzávaló boríték kézzel készült, a meghívóhoz illő béléssel.

Megen útilaput kötök a talpamra, és nekiindulok. Ma nekivágunk Bolognának, cél a hétvégi Cosmoproof. Ez Európa tán legnagyobb szépipari expoja, nagyon kíváncsi leszek rá!